A manuális készségfejlesztést komplex módon értelmezzük, amely átöleli a tantárgyakat, a szabadidős tevékenységeket, vagyis az oktató-nevelő munkánk egész rendszerét. A feladatok koncentrikusan bővülnek, és az iskola valamennyi tanulójára kiterjednek. Fontos törekvésünk, hogy megerősítsük a látás-tapintás-gondolkodás-cselekvés egységét, majd ezen keresztül igényes munkavégzésre neveljünk. A manuális készségfejlesztés -meggyőződésünk szerint- elősegíti a tanulási- és munkaszokások kialakítását; a műveleti sorrend követését, az eszköz- és szerszámhasználat gyakorlottságát, az elemi munkaszokásokat (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, balesetvédelem stb.), és a megfelelő munkatempót.
A tanulói produktumok a féltve őrzött "kincseinkhez" tartoznak. Tanítványaink évek múlva is szívesen emlékeznek vissza a tanítási órákra, a múzeumi foglalkozásokra, erdei iskolára stb., ahol műveik születtek. Az osztályokat, a folyosókat ezekkel a "kincsekkel" díszítjük. A tanév főbb oktatásait az év végi kiállításon -amelyet a Pest Megyei Könyvtárban rendezünk- tárjuk az érdeklődők elé.
A manuális készségfejlesztés színterei, formái, sajátosságai, módszerei az iskolánkban:
Tanórák
A tanórán kívüli foglalkozások
Tanórák
A tanórákon elsősorban a kézműves (alsóban), a környezetkultúra (felsőben) és a rajz tantárgyak segítik a manuális készségfejlesztés céljainak megvalósítását. A környezetkultúra tantárgyban kiscsoportos oktatással (fiú, lány bontás) igazodunk az eltérő érdeklődéshez. A tanítás-tanulás folyamatában irányított megfigyelésekkel, analízissel, szintézissel, összehasonlításokkal, csoportosításokkal stb. nyújtunk biztos támpontot a stb. nyújtunk biztos támpontot a megismeréshez. Lehetőség nyílik az egészből megismeréshez. Lehetőség nyílik az egészből kiindulva a részek vizsgálatára (arány, szín, forma stb.), a részfolyamatokhoz szükséges anyag, szerszám, művelet kiválasztására, a részfolyamatok alapján az "egész" megtervezésére, a műveletek begyakorlására. Az elemzések új ismeretekhez juttatják tanulóinkat, szintetizálják eddigi tudásukat, csiszolják munkavégzésüket, motiválják a feladat sikeres elvégzésére. A tanórákon született munkadarabok maradandó értékeket képviselnek, jól illeszkednek a többi tantárgy ismeretanyagához. Pl.: a középkori vár makettje, a vár alaprajza, a virág lerajzolása, a bábok elkészítése stb.
A tanórán kívüli foglalkozások
A napközi életébe beépített rendszeres munkafoglalkozások lehetőséget nyújtanak a már elsajátított munkafolyamatok gyakorlására, finomítására. A munkafoglalkozások témáihoz -ünnepélyek, események, évszakok- felhasználjuk az önálló gyűjtéseket, az egyéni ötleteket. A szakkörök elsősorban a tehetséges tanulók képességfejlesztését állította középpontba. A szakköri foglalkozásokon lehetőség nyílik az elmélyültebb, mívesebb alkotások létrehozására. A szakköri tagok megismerik a népi mesterségek titkait, az agyagművességet, a szövést, a fonást. Ezek alapján sok ötletet kapnak az otthoni tevékenységhez. A rajzpályázatokon is elsősorban a szakköröseink szerepelnek, akik sok díjat szereztek eddig is iskolánknak. Szívesen látogatunk tanítványainkkal a könyvtári foglalkozásokra, ahol az irodalmi művekhez, a jeles napokhoz kapcsolódó foglalkozásokat szerveznek. Azt tapasztaltuk, hogy az iskola falain túl szervezett tevékenységek és a könyves környezet ösztönzőleg hat a tanulók munkakedvére, természetesen jelentős szerepe van ebben a könyvtárosok ügyszeretetének is. Az iskolánkat körülölelő múzeumok gazdag lehetőségeit is felhasználjuk a manuális készségfejlesztés érdekében. Pl.: a Ferenczy Múzeum célirányos megfigyelése után a múzeumpedagógusok irányításával szobrokat, érmeket, plaketteket készítünk agyagból.
Ennek helyszíne a múzeum barlangműhelye. A Szentendrei Néprajzi Múzeumot iskolánk tanulóival 1-2 alkalommal látogatjuk meg évente. Az eredeti népi kultúrát "élő" környezetben tanulmányozzuk. Szakemberek, népművészek irányításával bekapcsolódunk a kosárfonás, a mézeskalács-sütés, a gyertyamártogatás stb. munkálataiba. /8.sz.melléklet/ A páratlan környezet, az eredeti eszközök, a tárgyak, a mesteremberek tudása és a hely szelleme szép, esztétikus alkotásokra ösztönöznek. Az erdei iskola keretében tanulóink évenként más-más tájegységet keresnek fel. A programokban szerepelnek a helyi múzeumok megtekintése, a tájegységre jellemző tárgyak elkészítése. A múzeumokban a jellegzetes tárgyi világgal ismerkednek meg, míg a kézműves és a szabadidős foglalkozásokon a mesteremberek segítségével a tájegység tárgyait készítik el. (Pl.: agyagedény, kosárfonás). Ily módon a környezeti nevelés -mint az iskolánk egyik profilja- szerves egységet alkot -a másik profillal- a manuális készségfejlesztéssel. A két terület közötti kapcsolat az erdei iskolák programjaiban is jól nyomon követhető. A Templomdombi Általános Iskola szervezésében már több éve rendezünk olvasótábort a szentendrei gyerekeknek. A tábor központi gondolata, témája, helyszíne évenként változik. A táborozók eddig a népköltészettel, a honfoglalással, a régi népi életmóddal és az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkoztak. A témaköröket komplex módon dolgozzuk fel. (Pl: az irodalomhoz kapcsolódva hangsúlyos szerepet kap az olvasás, az olvasmány értelmezése, dramatizálása, közös ének, tánc, népi játékok, szerepjáték, a szereplők ábrázolása különböző technikákkal, rajzolás, festés). A témakörökhöz kapcsolódó tárgyi emlékeket szakos nevelők, múzeumpedagógusok irányításával készülnek el. A produktumokat a tábor végén kiállításon mutatjuk be, a tanév során pedig az iskolánkban látható.
