A mai napot a Magas-Tátrában, a Kárpátok legmagasabb hegyvonulatában, s egyben a világ legkisebb magashegységében töltöttük. Bár legmagasabb pontjára, a Gerlachfalvi-csúcsra (2655 m) nem jutottunk fel, de a Bélai cseppkőbarlanghoz vezető hosszú, meredek hegyoldalt sikeresen megmásztuk.

A Bélai-barlang Szlovákia leglátogatotabb idegenforgalmi barlangjai közé tartozik. A lenyűgőző szépségű természeti csodában láttunk cseppkő-vízeséseket, pagodaszerű állócseppköveket, tavacskákat és más képződményeket. A hat megálló mindegyikén magyar nyelvű tájékoztatást kaptunk a látnivalókról. Utolsó állomásunkon, a Zene-teremben (Hudobná sieň), amely nevét a tavacska tükrére csepegő víz hangjáról kapta, zenés fényjátékban is gyönyörködhettünk. Megtudtuk, hogy a terem kitűnő akusztikája miatt klasszikus zenekoncerteket is rendeznek itt.

A barlang a Kobylí vrch északi lejtőjén, a Bélai-Tátra keleti részén található a Belianske Tatry Nemzeti Természeti Rezervátumban a Tátrai Nemzeti Park területén.

A barlang létrejöttében elsősorban a réteglapok, másodsorban a szerkezeti törések játszottak főszerepet, amelyek mentén a beszivárgó víz a mélyebben fekvő részekbe áramlott. Az elsődleges üregek ezért teljesen kitöltődtek vízzel, amely oldó hatásán kívül lassú nyomás alatti áramlásával is szélesítette azokat. A mennyezeten ezért hatalmas kupolák és kisebb üstszerű bemélyedések találhatók.

A barlang elsődleges üregei valószínűleg a Kobylí vrch (Csikó-hegy) eredetileg terjedelmes fennsíkjának széttagolásával függnek össze a barlang felett, amelyet a Belá-völgy fokozatos mélyülése követett. A barlang legnagyobb termei már a Tátra negyedidőszaki fő eljegesedése előtt létrejöttek. A jégkorszak vége felé a barlangba benyomuló vizek már csak részlegesen alakították át a meglévő járatokat. Jelenleg a beszivárgó csapadékvizek a barlang legalacsonyabban fekvő részeiben összpontosulnak, ahol időszakos patakokat képeznek.

A barlang hossza 3 829 m, szintkülönbsége 168 m. Bejárati részeibe, amelyek mesterséges tárón keresztül közelíthetők meg, a 82 méterrel magasabban fekvő felső (eredeti) bejárati szakasztól kéményszerű aknák torkollanak. A látogatási útvonal a mészkő réteglapjai szerint fel- és levezető részei a Rázcestie-től (Szétágazás) emelkednek és helyenként omlásos termekké szélesednek (Zrútený dóm, Dóm trosiek). Több helyen fennmaradtak a víz oldó hatására létrejött ovális járatok (Rúrovitý dóm, Dlhá chodba, Priepasťová chodba). A barlangot függőleges irányban aknák és kémények tagolják szét (Hladová priepasť, Peklo).

(http://www.ssj.sk/hu/jaskyna/2-belai-barlang)

A barlanglátogatás után átmentünk Ótátrafüredre, ahol megcsodáltuk a Magas-Tátra legrégebben épült, jelenleg is működő épületét, a Grand Hotelt, amely 1904-ben épült, majd a Csorba-tóhoz vettük az irányt. Itt is lélegzetelállító kilátás és kristálytiszta levegő fogadott minket.

A kirándulás után jólesett a finom vacsora a szálláson, majd következett a búcsúest. Vilmos bűvésztrükkökkel szórakoztatott minket, Hédi és Pati pedig egy kvízjátékot állított össze a kiránduláson szerzett élményekből. A díszoklevelek átadásával és értékeléssel zártuk az estét.